Már jóval a hivatalos bejelentés előtt terjedt a hír Szolnokon, hogy valami készül a város határában, de konkrétumok helyett sokáig csak találgatni tudott a lakosság. A helyi sajtó hónapokon át próbált információhoz jutni, kevés sikerrel, miközben egy ponton még az is elhangzott, hogy “akkumulátorgyár biztosan nem érkezik” – ehhez képest nem sokkal később már egy kínai, oldatkeverő üzem érkezése körvonalazódott. Most úgy tűnik, megszületett egy döntés – legalábbis papíron.
Tavaly márciusban jelentették be hivatalosan, hogy a KunlunChem nevű vállalat elektrolitoldat-keverő üzemet hozna Szolnokra, ami egy több mint 100 millió eurós beruházát jelent. A helyszín a várostól nyugatra, az Abony felé vezető ipari terület, alig néhány kilométerre a lakott övezettől, például Pletykafalu városrésztől.
Az elektromos autók terjedése és az energiatárolás igénye miatt az akkumulátoripar az egyik leggyorsabban növekvő szektor. A magyar kormány az elmúlt években erre a területre épített, jelentős – főként ázsiai – tőkét vonzott az országba. A szolnoki beruházás ebbe az irányba illeszkedett volna, beszállítói szerepben kapcsolódva a már meglévő akkumulátoripari láncokhoz.
Az elektrolit nem maga az akkumulátor, hanem annak kulcskomponense, amely az ionok mozgását teszi lehetővé; előállítása keverési folyamat, de veszélyes anyagok használata miatt érzékeny technológiának számít.
A bejelentést követően aztán egyre inkább nőtt a feszültség: a lakosság egy része környezeti és egészségügyi kockázatokat emlegetett, miközben a tájékoztatás sokak szerint hiányos maradt. A helyi civil szereplők közül az aPont Szolnok lett a legaktívabb, petíciókat indítottak, és egyre többen követeltek részletesebb, átláthatóbb kommunikációt a beruházásról.
A tiltakozások március közepén csúcsosodtak ki, amikor több száz ember gyűlt össze Szolnok főterén. A demonstráción a polgármester is felszólalt, bírálva a döntéshozatali folyamatot, és népszavazást is kilátásba helyezett, amely végül nem valósult meg: a helyi választási bizottság elutasította a kezdeményezést, amit a bíróság is helybenhagyott.
Ezzel párhuzamosan politikai vita indult arról, ki és mikor tudott a beruházásról. Ellentmondó állítások jelentek meg, miközben dokumentumok is előkerültek egy korábbi, zárt ülésről, ahol már elvi támogatás született a projektről. A beruházó eközben egy tanulmányútra hívta a magyar delegációt Kínába; a tapasztalatok vegyesek voltak, a résztvevők egy része megnyugtató benyomásokról számolt be, mások viszont több nyitott kérdésről beszéltek.
Egy évvel később, idén áprilisban újraindultak a munkálatok, a terület előkészítése megkezdődött. A helyszínen dolgozók szerint állami megbízásból dolgoztak, nem közvetlenül a beruházónak. A Szol24 szerkesztősége megkereste az érintett intézményeket, hogy tisztázza, milyen jogi és hatósági keretek között zajlik a beruházás. A válaszok azonban nem hoztak megnyugvást, inkább tovább mélyítették a bizonytalanságot.
A Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Kormányhivatal egyértelmű álláspontot fogalmazott meg: “a Szolnokra tervezett beruházás vonatkozásában a Kormányhivatalnál hatósági eljárás nem volt és jelenleg sincs folyamatban, ennek megfelelően engedély kiadására nem került sor, és környezeti hatásvizsgálati eljárás sincs folyamatban.” Vagyis hivatalos megyei szinten nem létezett olyan eljárás, amely egy ilyen beruházás alapfeltétele lenne.
Ezzel szemben a Nemzeti Ipari Park Üzemeltető és Fejlesztő Zrt. (NIPÜF) válasza már egy előrehaladottabb állapotot írt le. Megerősítették, hogy a terület egy része – mintegy 15 hektár – már a beruházó tulajdonába került 2025 nyarán, és jelenleg az előkészítő munkák zajlanak. Ezek közé tartozik a talajmechanikai és geodéziai vizsgálat, a régészeti feltárás, valamint a lőszermentesítés is. Azt is hangsúlyozták, hogy minden a hatályos jogszabályok betartásával történik, és a folyamatot “az illetékes hatóságok figyelemmel kísérik”.
A szerkesztőség az S-Line Kft.-t is megkereste, amely közmű- és infrastruktúra-építési munkákban vesz részt az ipari beruházásoknál, azonban cikkünk megjelenéséig nem érkezett válasz.
A történet fordulópontja április 29-én érkezett el. A szolnoki közgyűlés ekkor megszavazta, hogy nem támogatja az elektrolitgyár megépítését, és visszavonta a korábbi elvi hozzájárulást.
A döntést elsők között az aPont Szolnok közölte:. “SIKERÜLT! … NEM KÉRÜNK ELEKTROLITGYÁRAT SZOLNOKRA!” – írták. Györfi Mihály polgármester szintén győzelemként értékelte a szavazást: “Sikerült! Együtt megcsináltuk! Nem támogatja az elektrolitgyár megépítését a közgyűlés!”
Fontos azonban hozzátenni, a terület egy része már magántulajdonban van, az infrastruktúra-fejlesztés zajlik, és nem egyértelmű, hogy a közgyűlés döntése milyen jogi erővel bír egy ilyen beruházás esetében. A kérdés így már nem csak az, hogy lesz-e gyár, hanem az is, hogy egy helyi politikai döntés képes-e megállítani egy előkészített ipari projektet.
Képek: Népszava, Vajó Levente, Facebook
Most úgy támogatja a független médiát, hogy ez önnek egy fillérjébe sem kerül. Ajánlja fel adója 1%-át a Szol24 kiadójának és járuljon hozzá a szabad sajtó túléléséhez!
